Megalkottuk a TRAVEL-LEX-SCAMHUNTER törvény javaslatot és a cikkünk végére megérted, mennyire jól látjuk a dolgokat. Nem azért írtuk meg a cikket,  hogy utólag rugdossunk egy bedőlt vállalkozást: a fizetésképtelenségi védelem az utazó emberek egyetlen és biztos védelme lehetNE! Azért, mert a Travel Teachers ügye megmutathatta: nem elég akkor kapkodni, amikor már több száz ember pénze eltűnt a rendszerben. A szabálynak egyszerűnek kell lennie: amennyi pénzt az utazásszervező a még nem teljesített utakra beszedett, legalább annyi tényleges biztosítékkal kell rendelkeznie. Ha a keret elfogyott, addig egyetlen új utat sem értékesíthet és egyetlen további forintot sem vehet át, amíg a fedezetet meg nem emelte.

Nem százalékos bűvészkedés kell. Nem utólagos magyarázkodás. Hanem valódi, folyamatos és ellenőrizhető védelem az utasok teljes befizetésére. A Travel Teachers károsultjainak ügyét feltárjuk. De ennél tovább is megyünk: kezdeményezni fogjuk annak a szabályozásnak a megváltoztatását, amely mellett hasonló helyzet újra megtörténhet.

Mert nem az a kérdés, hogy bedőlhet-e még egy utazási iroda. Az a kérdés, hány család pénzének kell még eltűnnie, mire a jogszabály végre nem az összeomlást magyarázza, hanem megelőzi azt.

Megtaláltuk a rendszer egyik súlyos hibáját: fizetésképtelenségi védelem hiánya az utazásszervezésben

TRAVEL LEX SCAMHUNTER névre kereszteltük az ügyet és úgy gondoljuk, a témát elég mélyen ismerjük, hogy javaslatunk, az ország összes utazója számára behozhatja a z utazási biztonságot.

Jogszabály módosítási javaslat az utasok teljes fizetésképtelenségi védelmére

Ha az utazásszervező átveheti az utas teljes befizetését, a rendszernek a teljes, még kockázatban lévő összeget meg kell védenie.

Megalkottuk a TRAVEL LEX SCAMHUNTER jogszabály módosítási javaslatának alapelveit. A Travel Teachers ügye megmutatta, hogy nem elég akkor intézkedni, amikor már sok száz ember pénze került veszélybe. A szabályozásnak a fedezetlen kockázat kialakulását kell megelőznie.

Amennyi visszatérítendő pénzt az utazásszervező a még nem teljesített utakra az utasoktól beszedett, legalább akkora tényleges és azonnal hozzáférhető fizetésképtelenségi fedezettel kell rendelkeznie.

Ha a vállalkozás kötelezettségállománya eléri a biztosítéki keretet, új utazást nem értékesíthet, és további befizetést sem fogadhat el addig, amíg igazoltan meg nem emelte a fedezetet.

A Travel Teachers károsultjainak ügyét feltárjuk, és kezdeményezzük annak a szabályozásnak a módosítását, amely mellett hasonló helyzet ismét kialakulhat. Nem az a kérdés, hogy bedőlhet-e még egy utazási iroda. Az a kérdés, hány család pénzének kell még veszélybe kerülnie, mire a jogszabály végre nem az összeomlást adminisztrálja, hanem megelőzi azt.

A jelenlegi utazási védelem gyenge pontja

A jogi szabályozás ezt a védelmet utazásszervezői vagyoni biztosítéknak, illetve fizetésképtelenségi védelemnek nevezi. Fizetésképtelenségi védelem tehát papíron létezik. A jelenlegi rendszer azonban nem garantálja automatikusan, hogy az utas minden, még kockázatban lévő befizetését ugyanakkora, azonnal hozzáférhető fedezet kövesse.

Amikor az utas egymillió forintot fizet be egy utazásra, joggal gondolja, hogy az egymillió forint mögött egymillió forintnyi védelem áll. Az utazásszervező bejelentett tevékenységet folytat, szerepel a hatósági nyilvántartásban, működési feltételeknek kell megfelelnie, és vagyoni biztosítékkal kell rendelkeznie.

Ha egy államilag nyilvántartott és ellenőrzött utazásszervező jogszerűen átveheti a teljes pénzemet, akkor a rendszernek annak teljes összegét meg kell védenie.

A kockázat már a fizetésképtelenség előtt kialakul

A probléma nem akkor kezdődik, amikor az iroda bedől. Már akkor létrejön, amikor az utazásszervező újabb befizetéseket vehet át anélkül, hogy a vagyoni biztosíték automatikusan, forintról forintra követné a még nem teljesített utakból eredő teljes visszafizetési kockázatot.

A jelenlegi magyar szabályozás a vagyoni biztosíték mértékét alapvetően az éves vagy tervezett értékesítési nettó árbevétel meghatározott százalékához köti. Az alkalmazott mérték az utazás típusától függően 3, 12 vagy bizonyos esetekben 20 százalék, meghatározott minimumösszegekkel. Az iroda tehát az utazás árának 100 százalékát beszedheti, miközben a jogszabály alapján igazolt biztosítéki keret ennél kisebb hányad alapján is kiszámítható. 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazásszervező és közvetítő tevékenységről

A rendelet előírja a biztosíték megemelését, ha a még nem teljesített utakra befizetett előlegek és részvételi díjak összege legalább 10 százalékkal meghaladja a biztosíték alapjául szolgáló árbevételt. A megemelt biztosíték kiszámítása azonban ekkor is az adott tevékenységhez rendelt százalékos rendszerben történik.

A szabályozás nem mondja ki, hogy a még nem teljesített utazásokhoz kapcsolódó minden visszatérítendő utasforint mögött legalább egy forintnyi ténylegesen hozzáférhető fedezetnek kell állnia.

A Travel Teachers ügy tanulsága

Budapest Főváros Kormányhivatala 2026. április 30-án visszavonta a Travel Teachers Kft. utazásszervezői tevékenységi jogosultságát, és egy évre megtiltotta a tevékenység folytatását. A Kormányhivatal később azt is megállapította, hogy a vállalkozás nem rendelkezik elegendő forrással utasai kártalanítására, ezért felhívta az Európai Utazási Biztosító Zrt.-t a kárrendezés megkezdésére. Budapest Főváros Kormányhivatalának közleménye a Travel Teachers kárrendezéséről

Az ügyben nemcsak azt kell tisztázni, hogy mikor és mennyit fizet a biztosító.

Az alábbi kérdésekre is választ kell kapni:

• Mekkora összegű utasbefizetés volt veszélyben?
• Ehhez képest mekkora tényleges vagyoni biztosíték állt rendelkezésre?
• Mikor vált ismertté, hogy a biztosítéki keretet emelni kellett volna?
• Az utazásszervező eleget tett-e bejelentési kötelezettségeinek?
• A hatóság mikor és milyen adatok alapján ellenőrizte a megfelelést?
• A meglévő biztosíték elegendő-e valamennyi jogos utasigény teljesítésére?

E válaszok nélkül nem dönthető el, hogy kizárólag egy vállalkozás hibájáról vagy a szabályozási és ellenőrzési rendszer hiányosságáról is beszélünk-e.

Ki viseli valójában az üzleti kockázatot

Az utazási iroda üzleti döntéseit nem az utas hozza meg. Nem az utas dönti el:

• hány új utat értékesít az iroda;
• mekkora előleget kér;
• mire használja fel a beérkező pénzeket;
• időben kifizeti-e a légitársaságokat, szállodákat és más partnereket;
• megfelelően méri-e fel a gyors növekedés pénzügyi kockázatát;
• teljesíti-e a hatósági adatszolgáltatási kötelezettségeit;
• időben megemeli-e a vagyoni biztosítékot.

Az utas ezekbe nem lát bele. Ő csak fizet.

Amikor az utazásszervező fizetésképtelenné válik, mégis előfordulhat, hogy az utas viseli annak a kockázatnak egy részét, amelynek kialakulásához semmi köze nem volt. Ez a rendszer alapvető igazságtalansága.

A magyar állam szabályozási felelőssége

Az állam határozza meg az utazásszervező működési feltételeit, a vagyoni biztosíték számításának módját, vezeti a hatósági nyilvántartást, és ellenőrzi a működési követelmények teljesítését.

Ha a szabályozás és az ellenőrzési rendszer együttesen lehetővé teszi, hogy az utasoktól átvett, még kockázatban lévő pénz lényegesen meghaladja a ténylegesen hozzáférhető biztosítéki fedezetet, akkor nemcsak a vállalkozás magatartását kell megvizsgálni. Felmerül a magyar állam szabályozási és felügyeleti felelőssége is.

Vizsgálat nélkül nem állítható, hogy az állam jogsértést követett el. Az azonban egyértelmű fogyasztóvédelmi probléma, ha a rendszer csak utólag észleli a fedezethiányt, és ezért nem képes megelőző védelmet nyújtani.

Az Európai Unió 2015/2302 irányelvének 17. cikke előírja, hogy a védelemnek fedeznie kell az utasok által vagy nevében teljesített befizetések visszatérítését, ha a szolgáltatás az utazásszervező fizetésképtelensége miatt nem teljesül. A fedezetnek hatékonynak kell lennie, és ki kell terjednie az észszerűen előrelátható költségekre is. Az Európai Parlament és a Tanács 2015/2302/EU irányelve, különösen a 17. cikk.

A fogyasztóvédelem feladata nem pusztán a katasztrófa adminisztrálása, hanem annak megakadályozása, hogy a fedezetlen kockázat felhalmozódhasson.

Mit jelent az önhiba más biztosításoknál

Nem minden biztosítás működik ugyanazon az elven. Egy lakásbiztosításnál a szolgáltatás attól függ, milyen biztosítási esemény következett be, mire terjed ki a szerződés, és történt-e szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás. A szándékosan okozott saját kárt jellemzően nem lehet a biztosítóra hárítani.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás más logikára épül. Ott elsősorban a vétlen károsultat kell megvédeni. A biztosító bizonyos súlyos vagy akár szándékos károkozási esetekben is megtéríti a károsult kárát, majd a törvényben meghatározott feltételekkel visszakövetelheti a kifizetett összeget a károkozótól. 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról, különösen a 34. §

Az utazó ebből a szempontból a vétlen károsulthoz hasonlítható. Nem ő okozta az iroda fizetésképtelenségét, nem ő gazdálkodott rosszul, nem ő mulasztotta el az adatszolgáltatást, és nem ő maradt el a biztosíték szükséges megemelésével.

Az utas kártalanítása ezért nem függhet attól, hogy az utazási iroda vezetése milyen hibát követett el. A fizetésképtelenségi védelemnek először az utast kell megvédenie. A biztosító, a garanciarendszer vagy az állam ezt követően léphet fel a mulasztó vállalkozással, annak vezetőivel vagy más felelős szereplőkkel szemben.

A magyar rendelet is tartalmaz ilyen védelmi elemet: az utas közvetlenül érvényesítheti igényét a biztosítóval vagy a hitelintézettel szemben, és a biztosítékot nyújtó fél a saját szerződéséből eredő kifogásait nem érvényesítheti az utassal szemben. A döntő kérdés azonban az, hogy elegendő-e a rendelkezésre álló keret valamennyi vétlen utas teljes kártalanítására.

A TRAVEL LEX SCAMHUNTER követelménye

Az utazásszervező rendelkezésére álló vagyoni biztosíték összege egyetlen időpontban sem lehet kevesebb, mint a még nem teljesített utazásokra az utasoktól átvett és fizetésképtelenség esetén visszatérítendő előlegek és részvételi díjak teljes összege, kiegészítve az utasok esetleges hazaszállításának és szükséges elhelyezésének várható költségével.

Ha az utazásszervező kötelezettségállománya eléri a rendelkezésre álló biztosítéki keretet, a következő korlátozásoknak automatikusan életbe kell lépniük:

• nem köthet új utazási szerződést;
• nem fogadhat el további előleget vagy részvételi díjat;
• online foglalási és fizetési rendszerét fel kell függeszteni;
• csak a fedezet igazolt megemelése után folytathatja az értékesítést.

A megvalósítás három feltétele

1. Naprakész adatszolgáltatás. Valós idejű vagy legalább napi elektronikus adatot kell szolgáltatni az utasoktól átvett összegekről, a még nem teljesített utak értékéről és a rendelkezésre álló biztosítékról.
2. Automatikus értékesítési stop. Amikor a vállalkozás kötelezettségállománya eléri a fedezeti keretet, az új szerződéskötést és pénzátvételt technikailag is le kell állítani.
3. Tényleges felelősség. Jogkövetkezményt kell alkalmazni, ha a vállalkozás a limit elérése után tovább értékesít, vagy ha az ellenőrzési rendszer a rendelkezésére álló adatok ellenére nem avatkozik közbe.

Minden magyar utazó  követelése (lehet)

Követeljük, hogy az utazásszervezők fizetésképtelenségi védelme minden időpontban igazodjon a tényleges, aktuális utaskötelezettségekhez.
Követeljük, hogy megfelelő fedezet nélkül egyetlen utazásszervező se vehessen át újabb pénzt.
Követeljük, hogy az utasok ne hónapokkal a baj után tudják meg, hogy a pénzük mögött nem állt elegendő védelem.

Az utas pénze nem lehet egy utazási iroda fedezetlen, kamatmentes kockázati tőkéje. Ha az iroda átveheti a teljes összeget, a rendszernek a teljes összeget kell megvédenie.

Országos fogyasztóvédelmi kezdeményezés

Ez az ügy már nem kizárólag a Travel Teachers károsultjairól szól. Országos fogyasztóvédelmi és jogalkotási kezdeményezésre van szükség, amelynek indokoltságát ez az eset kézzelfoghatóvá tette.

Ha az emberek támogatják a fellépést, a beérkező támogatásokból átlátható, célhoz kötött jogi és érdekvédelmi akcióalapot kívánunk létrehozni. A támogatásokat az alábbi feladatokra fordítanánk:

• jogi és pénzügyi feltárás;
• közérdekű adatigénylések;
• hatósági eljárások kezdeményezése;
• szükség esetén uniós panasz;
• konkrét jogszabály módosítási szöveg kidolgozása;
• a károsultak jogérvényesítésének támogatása.

A kezdeményezés mindenkiről szól, aki a jövőben utazási irodára bízza a családja pénzét.

Véléeményed van? Megosztanád velünk? Kommentelj, posztolj és írj emailt. Bráhogyan is, de ha van véleményed, mond el nekünk is!